Palackozástörténet

A székelyföldi szénsavas ásványvizek, borvizek kezdetleges palackozása a szakirodalom szerint a XVIII. század végén, 1792-ben Korondfürdőn indul meg. 1806-ban már a borszéki borvizet is kezdik palackozni.

A korábban használt fa- és kerámia- vagy cserépedények nem voltak alkalmasak a nagy szénsavtartalmú borvizek palackozására és szállítására. Ezért a XIX. században a székelyföldön gombamódon elszaporodtak az üveghuták, amelyek megfelelő, különböző űrtartalmú üvegeket gyártottak a borvízpalackozók számára. Ismertebb huták működtek Görgényüvegcsűrön, Borszéken, a kászoni Lassúagon, Sepsibükszádon, Zalánpatakon, Zágonbárkányban, Bodzafordulón, Bodzakrasznán. A palackozás hőskorában nagy kihívás volt a megfelelő vízkivétel és dugaszolás kifejlesztése.
A szállítás kezdetben szekéren és tutajon történt. A XIX. században megindult székelyföldi vasútfejlesztés lehetővé tette a borvíz nagyobb távolságokra való gyorsabb szállítását.

A XIX. század végén és a XX. század elején a Székelyföld legismertebb palackozott borvizei közé tartozott a korondi, a székelyudvarhelyi Sarolta, a homoródfürdői, a borszéki, a hosszúaszói Erzsébet, a csíkszentmártoni Anna, a verebesi Mercur, a kászoni Szent István, Répát, Salutaris, Szent György, tusnádi, málnási Mária, bodoki, polyáni, torjai Diana, kovásznai Horgácz, az előpataki Erzsébet, árkosi Gloria, bibarcfalvi Borhegyi és a felsőrákosi Mária.
Az 1950-70-es években megindult hidrogeológiai kutatások során feltárt nagyhozamú borvíztelepekre nagy kapacitású modern borvízpalackozók épültek. Ekkor létesült a gödemesterházi, a csíkszentkirályi, a tusnádi, a vargyasi borvízpalackozó üzem is.
A székelyföldi borvízpalackozás az 1990 utáni időszakban megújult. Újabb palackozók létesültek Bélborban, Csíkszeredában és Szentkatolnán. Modern gépsorokkal szerelték fel a nagy hozamú kutakkal rendelkező borszéki, tusnádi, csíkszentkirályi, bodoki, bibarcfalvi borvízpalackozókat, amelyek már helyben fröccsöntött, különböző űrtartalmú műanyag palackban forgalmazzák termékeiket.

Az utóbbi időszakban az ásványvízszállítás nagy része raklapozva országúton, tehergépkocsikon történik.

Szerinted hány liter vizet palackoznak ma egy modern üzemben? Gondoltad volna hogy a „Tusnád” palckozó x ezer litert tölt naponta!?

Ha teheted, mindig a forrásról igyál. Sajnos a palackozott vizek már nem az igaziak a hozzáadott buborék és a vegyileg kivont sótartalom, szabályozott ásványanyagtartalom miatt! A borvizek oldott ásványianyag-tartalma felszínre kerülésük után rövidesen kicsapódik, ezért a palackozás során vegyileg kivonják ill. szabályozzák a természetes sótartalmat. A hozzáadott buborék sem hasonlít a természetesen oldott szénsavhoz, így a palackozott víz sajnos már nem tud olyan lenni, mint az eredeti. 

A kutyaszánnal húzott borvizek kis távolságra jutottak el, de gondoltad volna, hogy például a Borszéki vizet Amerikában és Ausztráliában is forgalmazzák?